Mechanika

1. A dinamika törvényei. Inercia- és nem inercia rendszerek. A hatás-ellenhatás elvét kihasználó készülékek. Az eredő erő kiszámítása
2. Az erő fogalma. Mikor 1N nagyságú az erő? Erőfajták: nehézségi erő, súly, rugóerő, súrlódási erő, közegellenállási erő. Mikor súlytalan egy test?
3. A Newton-féle gravitációs törvény. Kepler törvényei. A mesterséges égitestek (műholdak, geostacionárius műholdak) mozgása. Kozmikus sebességek. Az űrhajózás legfontosabb állomásai
4. A munka és az energia fogalma. A munkavégzés fajtái. A mechanikai energia fajtái. A mechanikai energia megmaradása. A teljesítmény és a hatásfok
5. A testek mozgása, Alapfogalmak: pontszerű test, vonatkoztatási rendszer, pálya, út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás. Mozgások leírása: egyenes vonalú egyenletes mozgás, egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, egyenletes körmozgás. Út-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő grafikonok
6. Mechanikai rezgések: A rezgőmozgás jellemzői. A harmonikus rezgőmozgás dinamikai feltétele. A rezgő test kitérése, sebessége, gyorsulása. A rezgő rendszer energiája. Az inga. Kényszerrezgés, rezonancia. Rezonancia katasztrófa. Rezgések összegzése

Hőtan

1. A gázok, a folyadékok és a szilárd testek tulajdonságai. Az anyag részecskeszerkezete. A gázok, a folyadékok és a szilárd testek modellje. Szilárd testek és folyadékok hőtágulása. Hőtágulás a mindennapi életben. Hőmérsékletmérés, hőmérsékleti skálák. A víz rendellenes hőtágulása
2. Gázok hőtágulása: Boyle-Mariotte törvénye. Gay-Lussac I. és II. törvénye. Az abszolút hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Az ideális gáz állapotegyenlete
3. Az energiamegmaradás elve hőtani folyamatokban, a termodinamika I. főtétele. A hőtan I. főtétele speciális állapotváltozások során- izoterm, izobár, izochor és adiabatikus folyamatok. Az ekvipartíció tétele

Elektromos jelenségek

1. Elektromos tér: Kétféle elektromos állapot. Az elektromos megosztás. Coulomb törvénye. Az elektromos térerősség. Homogén elektromos mező. A feszültség és a potenciál fogalma. Töltés, térerősség és potenciál a vezetőn. Az elektromos mező energiája
2. Egyenáram: Az áramerősség meghatározása. Mikor 1 A nagyságú az áram? Az ellenállás fogalma. Ohm törvénye. Az ellenállás függése a vezeték adataitól és a hőmérséklettől. A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása
3. Áramvezetési mechanizmusok: Áramvezetés fémekben, félvezetőkben, folyadékokban, gázokban, vákuumban. Gyakorlati alkalmazások: termisztor, fotoellenállás, dióda, tranzisztor, galvanizálás, reklámcsövek, katódsugárcső, hőelemek, Peltier-hatás, piezoelektromosság

Mágneses jelenségek

1. Mágneses mező: Mágneses alapjelenségek: mágneses pólus, két mágnes kölcsönhatása. A mágneses indukció fogalma. Egyenes vezető, körvezető és tekercs mágneses tere. Ferromágneses, paramágneses és diamágneses anyagok. A mágneses fluxus
2. Áramvezető mágneses mezőben. Mozgó töltésre ható Lorentz-erő. Mozgási indukció. Lenz-törvénye. Gyakorlati alkalmazások: magnószalag, mágneses kártya, mágneslemezek
3. Változó mágneses mező: Nyugalmi indukció. Önindukció. A mágneses tér energiája. A váltakozó áram jellemzői és előállítása. A transzformátor

Fénytan

1. A fényvisszaverődés jelensége és törvényei. A teljes visszaverődés. A síktükrök és gömbtükrök képalkotása. Tükrök gyakorlati alkalmazása
2. A fénytörés jelensége és törvényei. Lencsék képalkotása. A lencsék gyakorlati alkalmazásai. Összetett optikai eszközök

Modern fizika

1. Természetes és mesterséges radioaktivitás: A radioaktív sugárzás tulajdonságai, fajtái, aktivitás, felezési idő, bomlástörvény. Sugárzást kimutató eszközök: Geiger-Müller számlálócső, szcintillációs számlálók, Wilson-féle ködkamra
2. Az atomok felépítése. Az erős kölcsönhatás. A tömeghiány és a kötési energia. A nukleáris energia gyakorlati hasznosításának lehetőségei: maghasadás és magfúzió
3. A fény kettős természete. A foton. A De Broglie-féle hullám. A fényelektromos hatás. Az elektron kettős természete. A fénykibocsátás és fényelnyelés elmélete. A kvantumszámok. A Pauli-féle kizárási elv

"B" tételek

Mozgások, erő

1. Miért mozog járás közben nemcsak a lábunk, hanem a karunk is?
2. Miért tud repülni a rakéta?
3. Miért nem fordulhatott elő az, hogy Münchhausen báró a saját hajánál fogva húzta ki magát az ingoványból?
4. Miért vannak évszakok?
5. Miért nem folyik ki a víz egy alól lyukas, vízzel telt edényből esés közben, ha leejtjük?
6. Miért időállóak a piramisok?
7. Miért nem lehet repülőgépre higanyos hőmérőt felvinnie az utasnak?

Nyomás

1. Miért pattog a pattogatott kukorica?
2. Miért készül el gyorsabban az étel a kuktafazékban?
3. Miért kínálják a légikisasszonyok cukorkákkal az utasokat a repülőgép elindulása után?

Hőterjedés

1. Miért fázunk jobban, ha fúj a szél?
2. Hogyan alakul ki a szmog? Miért rendelnek el szmogriadót?
3. Miért hidegebb a levegő a magas hegyeken, mint az alföldön?
4. Miért van napkeltekor a leghidegebb?
5. Miért nem fázik az újszülött jegesmedve az Északi-sarkon?
6. Miért nem fáznak az eszkimók a jégkunyhóban?

Munka, energia, teljesítmény

1. Hogyan lehet megállapítani két egyenlő átmérőjű és súlyú, azonos színű fémgömbről, hogy melyik az arany, melyik a réz?
2. Miért lehet kerékpáron sokkal kevesebb fáradtsággal megtenni egy hosszabb utat, mint gyalog?

Halmazállapot-változások

1. Miért eltérő a tüzelőanyagok és a robbanóanyagok égése?
2. Miért oltják porral az égő olajat?
3. Miért nem esik hó nyáron?
4. Miért hűt a hűtőszekrény?
5. Miért van az, hogy két azonos hőmérsékletű szoba egyikében melegünk van, míg a másikban fázunk?
6. Miért hűl ki lassabban a forró étellel telt lábos lefedve, mint fedetlenül?
7. Miért nem fagy be fenékig a tó?
8. Miért van sokkal több jég a Déli-sarkon, mint az Északin?

Hőtágulás

1. Miért kell lerázni a lázmérőt?
2. Miért károsítja a fogzománcot a forró étel vagy a hideg ital?
3. Miért nem reped meg a jénai üvegből készült főzőedény?

Hangtan

1. Miért harangoztak régen rossz idő közeledtekor?
2. Miért nem szólhat alagútban a rádió?
3. Miért búg a tengeri kagyló?
4. Miért van Japánban a legtöbb otthonban aranyhal?
5. Miért kocogtatja meg az eladó az üveg- és porcelánárukat azok becsomagolása előtt?

Elektromosságtan

1. Miért húznak maguk után láncot a szállítókocsik?
2. Miért kell a fürdőszobához tartozó villanykapcsolót a fürdőszobán kívül elhelyezni?
3. Miért hámozza le a villámcsapás a fákról a kérgüket?
4. Miért nyújt villámvédelmet a fém karosszériájú autó?
5. Miért nem üti agyon az áram a madarat, ha csupasz, áramjárta vezetékre száll?
6. Miért nem lehet betenni a higanyos hőmérőt a mikrohullámú sütőbe? Lehet-e hőmérőt tenni a mikrohullámú sütőbe?
7. Miért nagyfeszültségű távvezetéken szállítják az elektromos áramot?

Fénytan

1. Miért csak úszószemüveggel látunk jól a víz alatt?
2. Miért nem lehet ablaküvegen át lebarnulni?
3. Miért csillog szebben a brilliánskő, mint az üveg?
4. Miért piros színű a stoplámpa?
5. Miért van a Hubble-távcső az űrben?
6. Miért fényes a meteor?

Atomenergia

1. Miért és hogyan keletkezik a láncreakció?
2. Miért csak a nagysebességű atomok egyesülnek?
3. Miért és hogyan termel energiát a Nap?
4. Miért lehet megmondani egy régészeti csontmaradvány korát?
5. Miért veszélyes a talaj radioaktív szennyeződése?