3. Témakör: Jogi alapismeretek 

Téma: Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és az ezekhez társuló kötelességek

Fogalmak:

Meg tudod határozni, hogy mik az emberi jogok?

Min alapszik a morális igény az emberi jogokra, és miért kell ezt nekünk elfogadni?

Milyen történelmi korokhoz köthetőek az emberi jogok generációi?

Milyen intézmények garantálják ezeket, jogsérelem esetén milyen jogorvoslati lehetőségek vannak nemzeti és nemzetközi szinten?

1. Az emberi jogok

emberi jog – ami minden embert – e minőségénél fogva – egyen­lően meg­illet, közös lehetőség, szabadság. Az elidegeníthetetlen jogokat min­denek­előtt az államnak kell tiszteletben tartania. Az emberi jogok veleszületett jog­kénti megalapozása a természetjogi gondolkodás része. Locke szerint (1688) az emberek természettől fogva mindnyájan szabadok, egyenlők és függetlenek, joguk van tulajdonra. E jogok kikényszerítését átruházták a kormányzatra. A jogokat semmibe vevő zsarnoksággal szemben ellenállásnak van helye. Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776) az ember elide­gen­íthetetlen jogait magától értetődőnek tekinti. A kifejezés a 18. század máso­dik felében terjedt el Franciaországból. A Francia Forradalom Alkotmányozó Nemzetgyűlése fogadta el az Ember és Polgári Jogainak Nyilatkozatát (1789). – Az emberi jog nemzetközi jogi elismerésére csak a II. Világháború ember­telenségeinek, a totalitariánus barbarizmusnak az elutasítására, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában került sor (ENSZ Közgyűlés, 1948), az emberi méltóság feltétlen tisztelete diktálta. A szabadságjogok listáját a gazdasági és szociális jogok egészítik ki. Jogilag kötelezővé az 1966-os Politikai és Polgári Jogok, illetve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányai tették. További egyezmények konkretizálják – egyebek közt – a nők egyenlőségét, a faji megkülönböztetés, a tortúra tilalmát. Az emberi jogi mozgalmak hatékony jogérvényesítésre törekedve a nemzeti és nem­zet­közi kapcsolatok tényezői. (Magyar Virtuális Enciklopédia)

http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/jog/emberijog.htm

            A társadalmi együttélést többféle normarendszer (illemszabályok, erkölcsi normák, vallási előírások, jogi normák szabályozzák. Az emberi együttélési normák a társadalmi együttélés korai időszakában még kis közösségekben (család, nemzetség, törzs) érvényesültek. Az állam és a jog kialakulásával jogi normaként  az állam felségterületéhez igazodtak. A nyílt táradalmak megjelenésével, a javak mellett az emberek és eszmék szabad áramlásával a jogi normák nemzetköziesedése felgyorsult.(különösen az európai jogharmonizáció).

            A természetjogi gondolkodás és a polgári alkotmányozás nyomán kifejlődött emberi és polgári jogok az ENSZ dokumentumaiban ma már mint egyetemes érvényű (globális) magatartásszabályok, mint elemi társadalmi együttélési normák jelennek meg.

Az állampolgárságtól függetlenül, a földön élő minden embert – pusztán emberi méltóságánál fogva – megillető alapvető jogokat nevezzük emberi jogoknak. Az emberi civilizáció fejlődésével lépést tartó államok ezeket beemelik saját alkotmányukba, és mint állampolgáraik alapvető jogait fogalmazzák meg.

             Két alapvető érték van, amelyek az emberi jogok eszméjének lényegét adják. Az első az emberi méltóság, a második az egyenlőség. Az emberi jogok úgy is értelmezhetők, hogy meghatározzuk azokat az alapvető normákat, amelyek nélkülözhetetlenek egy méltóságteljes élethez; és az egyetemességük pedig abból fakad, hogy minden ember egyenlő - ebben az értelemben legalábbis.

Források: Az Emberi és Polgári Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1948 http://www.ohchr.org/EN/UDHR/Pages/Language.aspx?LangID=hng

 Az emberi jogok generációi:

1. szabadságjogok

2. gazdasági, szociális és kulturális jogok

3. a környezetvédelemhez való jog

1. Példa:

Az alapvető emberi és állampolgári jogok. Az idézetek  segítségével mutassa be az emberi és ál­lampolgári jogok elméletének kialakulását! Magyarázza meg, hogy honnan erednek a „velünk született" jo­gok! Mutassa be ezen jogokat, s különítse el egymástól az emberi és az állampolgári jogokat! Magyarázza meg, hogy e jogok és az állampolgári kötelességek között milyen viszony áll fenn, ill. az egyes jogok hogyan származnak egymásból! Nevezzen meg olyan kérdéseket, ahol napjainkban jogvita folyik az emberi jogok kérdéskörén belül!

„...magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, s az embert a teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tar­tozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint jog a boldogságra való törekvésre." (A Függetlenségi Nyilatkozat, 1776)

„Mivel a francia nép Nemzetgyűlésben összegyűlt képviselői úgy látják, hogy a társadalmi problémáknak és a kor­mányok romlottságának egyedüli oka ember jogainak nem ismerése vagy megvetése, úgy határoztak, hogy ünne­pélyes nyilatkozatban teszik közzé, az ember természetes, elidegeníthetetlen és szent jogait, abból a célból, hogy a nyilatkozat állandóan a társadalmi testület minden tagjának a szeme előtt legyen, s folyamatosan emlékeztethesse őket a jogaikra és kötelességeikre, abból a célból, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom aktusait mindig össze lehessen mérni valamennyi politikai intézmény céljával, és így nagyobb tiszteletben részesüljenek...

Az emberek szabadnak, jogilag egyenlőnek születnek, és azok is maradnak....

Minden politikai egyesülés célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való ellenállás."

(Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, 1789)

Lehetséges megoldás:

A középkor társadalmi felfogása nem ismerte az emberi jogegyenlőség fogalmát. A rendi alapon szervezett tár­sadalomban csak a kiváltságolt társadalmi csoportok (nemesség, egyház, városok)  rendelkeztek jogokkal.. A humanista filozófia néhány gondolati elemét felhasználva csak a felvilágosodás változtatta meg a társadalmi értékrendet. Locke a XVII. század vé­gén  az angol politikai hagyományo­kat követve kiállt a hatalom korlátozása mellett. Locke elméletileg a parlamentáris kormányzás rendszerét dol­gozta ki, ahol a kormányzatot a parlamenti többség adja, s így a kormány felelőssége is a parlament felé áll fenn. E rendszer már számos szabadságjogot tartalmazott: a tulajdon szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, a szólás szabadsága, választójog. Ezen elvek és az angol példa képezte a XVIII. századi filozófia továbbfejlődé­sének gyökerét.  Amerikában 1776-ban a Függetlenségi Nyilatkozat­ fejtette ki a szabad emberek társulására épülő államra vonatkozó elveket, amit a francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata követett. E liberális elvek azután az európai forradalmi mozgalmak zászlajára kerültek a XIX. század első felében, s az abszolutikus kormányzatok bukásával beépültek az európai alkotmányos gya­korlatba.

Az idézett dokumentumok velünk született jogokról beszélnek, melyek elidegeníthetetlenek. E jogokat a Füg­getlenségi Nyilatkozat Isten akaratából vezette le („minden ember egyenlőnek teremtetett"), s éppen ezért ne­vezte elidegeníthetetlennek ezeket.  Bár a Függetlenségi Nyilatkozat már megfogalmazta az élethez való jogot, ám ez még nem bírt konkrét jogi következménnyel, hi­szen a halálbüntetés még sokáig gyakorlatban maradt. Az élethez való jog a későbbi jogfejlődésben vált anya­joggá, azaz olyan elvvé, amelyből minden más jog levezethető. Az élet ugyanis egyszeri és megismételhetet­len, s mint ilyen válik különösen védett értékké. A XIX. századi jogfejlődés különíti el egymástól a minden emberre kiterjedő jogokat (pl. jó hírnév védelme, tulajdon szentsége, szólásszabadság) és csak az adott állam polgárai által gyakorolhatóakat (pl. választójog). Mára elfogadottá vált, hogy ez emberi jogok nem feltételesek, tehát nem függnek semmilyen kötelességek teljesítésétől. Napjainkban is tart a jogelmélet újraértelmezése. Az élethez való jog újraértelmezését a kegyes halál kérdése tette szükségessé (emberhez méltó élet!). Hasonló probléma az abortusz kérdése is, amely az anyajog érvényességének határait (!) feszegeti. Éppen e viták jelzik, hogy nincsenek velünk született jogok, legfeljebb csak olyan értelemben, hogy egy adott kor adott társadalmi-jogi normái illetnek meg minket születésünk pillanatától fogva.

2. A gyermekek jogai          

A gyermekek számára biztosított jogok az emberi jogok különleges részterületét képezik. Minden gyermeknek joga van az élethez, szociális biztonsághoz, oktatáshoz, ahhoz, hogy szabad vélemény­nyil­vá­ní­táshoz való jogát ne korlátozzák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe is vegyék. A gyermeket megilleti a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez való jog. A gyermeket szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon lehet elválasztani. – Ezen jogokat biztosítja a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményt kihirdető 1991. évi LXIV. törvény, valamint az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. – A gyermek jogainak érvényesítése és védelme során kiemelt szerepe van a rendőrségnek, ügyészségnek, bíró­ság­nak, a települési önkormányzat jegyzőjének, a gyámhivatalnak, a gyer­mek­jó­léti szolgálatnak, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak és az állam­polgári jogok országgyűlési biztosának. (Magyar Virtuális Enciklopédia)

http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/jog/emberijog.htm

2. feladat

Az alábbi szövegek segítségével mutassa be az alapvető gyermeki jogokat!

Melyek azok a tanulói jogok, amelyek a törvény ellenére a gyakorlatban ritkán valósulnak meg? Mutassa be ennek néhány lehetséges okát is!

1991. évi LXIV. Törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

16. cikk. A gyermeket nem szabad alávetni magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete vagy jó hírneve elleni jogtalan támadásnak.

18. cikk. Az Egyezményben részes államok minden erejükkel azon lesznek, hogy biztosítsák annak az elvnek az elismertetését, amely szerint a szülőknek közös a felelősségük a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért. (…)

1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról

(2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

(3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy
a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt;
b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön;

Kivonat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvényből

Szülői jogok és kötelességek

12. § (1) A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa.

A gyermekek védelmének rendszere

14. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

(2) A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.

(3) A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat.

Források:

A gyermekek jogairól szóló egyezmény (1989, New York)

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100064.TV

Diákjogok

http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=67