Miért nincs matematikai Nobel díj?

1993-ban, hosszas erőfeszítés után Andrew Wiles angol matematikusnak sikerült az egyik legrégibb matematikai problémának, a Fermat sejtésnek a bizonyítása. Ez a siker feltehetően kiérdemelte volna a matematikai Nobel díjat. Ha lenne! Van fizikai, kémiai, orvosi (élettani), irodalmi, közgazdasági és béke Nobel díj.

Sajnos azonban Nobel Alfréd svéd feltaláló, a díj alapítója nem rendelkezett matematikai díj odaítéléséről. Vajon miért? Feledékenységből, vagy szándékosan? És ha szándékosan, mi volt rá az oka? Az idők során elterjedtek különböző pletykák, amelyek Nobel magánéletével hozták kapcsolatba ezt a "feledékenységet".

Nobel Alfréd

Az alábbiakban Beck Mihály professzor úr írását szeretném szó szerint idézni.

"A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok" című tanulmányában erre a kérdésre is kitért.

"A tulajdonképpeni kérdés az, hogy miért nem gondolt Nobel a matematika területén elért eredmények elismerésére? A számomra hozzáférhető irodalomban semmiféle hiteles adatot nem találtam erre vonatkozóan. Azonban számos feltételezés, mendemonda, találgatás olvasható a különböző cikkekben és visszaemlékezésekben.

Szénássy Barna a Bolyai díj történetét taglaló értékes dolgozatában azt írja, hogy ebben "némi szerepe volt a stockholmi egyetem professzorának Gösta Mittag-Lefflernek. Ő és felesége ugyanis már 1883. január 6-án úgy végrendelkezett, hogy djursholmi villájukat - nemzetközi alapítványként - a Svéd Akadémia rendelkezésére bocsátják, elsősorban a skandináv országok matematikai kutatásainak elősegítése céljából." Kármán Tódor önéletrajzában sokkal személyesebb és igencsak kicsinyes okot tételez fel: "Én személyesen mindig azt gyanítottam, hogy azért elfogult a Nobel-díj Bizottság, mert Nobel nem tudta megbocsátani a házvezetőnőjének, hogy egy matematikussal szökött el tőle". Nobel haragja természetesen aligha befolyásolhatta volna a Nobel-díj Bizottságot, mely Nobel halála után néhány évvel kezdte meg működését, de természetesen nem adhatott matematikai díjat, mivel ez nem szerepelt a végrendeletben. Nobel életrajzában nem található házvezetőnőjének romantikus szökésére nézve semmi adat. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha úgy véljük, hogy Kármán Tódor feltételezésének az a felháborodás volt az alapja, hogy ő maga, és számos más, általa a díjra méltónak talált tudós nem nyerte el ezt az elismerést.

Hasonló jellegű, és nem kevésbé alaptalan a Manfred von Ardenne könyvében olvasható, Debiesse francia professzortól származó magyarázat: "Nobelnek volt egy harminc évvel fiatalabb barátnője, akit egy ízben tęte á tęte talált egy matematikussal. Állítólag ez késztette arra, hogy a Nobel-díj megalapításakor kihagyja az alapítvány szabályzatából a matematikát." Természetesen nem bizonyos, hogy az életrajzok az agglegény Nobel minden szerelmi ügyéről beszámolnak. Ezzel a feltételezéssel kapcsolatban azonban érdemes megemlíteni, hogy Nobelnek valóban volt egy hosszabb ideig tartó, minden bizonnyal nem csupán plátói kapcsolata egy nálánál közel harminc évvel fiatalabb bécsi lánnyal. Sophie Hess egyszer azt közölte vele, hogy gyermeket vár, a gyermek apja egy magyar katonatiszt, bizonyos Kapivári Kapy. Nobel fejedelmien gondoskodott hűtlen barátnőjéről, és még végrendeletében is megemlékezett róla. (Meglepő, hogy nem olvasható olyan feltételezés, hogy Nobel háborúellenességében szerepet játszott volna a csábító katonatiszt volta.)

Úgy vélem, hogy a matematika mellőzésének más, éspedig Nobel tudományos szemléletében rejlő oka volt. Nobel nem részesült semmiféle magasabb oktatásban. Rendszeres tanulmányai, melyeket magánúton folytatott, már 16 éves korában befejeződtek. Egyetemre nem járt, kémiai ismereteit Zinintől, a kiváló orosz szerves kémikustól szerezte. Zinin hívta fel később, 1855-ben Nobelék figyelmét a nitroglicerinre is. Nobel jellegzetes, múlt századbeli zseniális feltaláló volt. Találmányai, melyek közül a legfontosabbak a gyutacs, a dinamit és a robbanó zselatin, anyagismeretet, céltudatosságot, és természetesen intuíciót igényeltek, de nem követeltek meg semmiféle magasabb matematikai ismeretet. Valószínű, hogy Nobel matematikai ismeretei nem haladták meg a négy alapműveletet, és biztos, hogy találmányainak kidolgozása nem is igényelt többet. A XIX. század második felében a kémiai kutatómunka általában, Nobel Alfréd kutatásai pedig különösen nem támaszkodtak a matematikai eredményekre. A természettudományi kutatások természetében csak Nobel halála után következett ebben az irányban lényeges változás." Ma aligha hagyná Nobel figyelmen kívül a matematika és a számítástudomány fejlődésének előmozdítását."

A teljes tanulmányt megtalálhatod az alábbi Internet címen:

.http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/nobel/nobeldij.html